A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Győri ETO. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Győri ETO. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. november 10., vasárnap

30 Day Football Challenge - Day 18

Day 18 - Favorite match
 
 
Azt hiszem, ez is egy kis magyarázatra szorul. Nincs kedvenc meccsem, vagyis inkább végtelenül sok van. Szeretem mindet, ami pörög, mindkét csapat küzd a végsőkig, nem adja fel, izgalmas és egyáltalán nem kiszámítható. Ilyen volt a 2013-as Szuperkupa, melyet a Chelsea és a Bayern játszott vagy a nemrégiben zajlott BL csoportkör Juventus-Real mérkőzése. Ilyenkor számomra mindegy, hogy mi az eredmény, élvezettel nézem. Tudom, ez talán furcsa lehet egy szurkolótól, hogy nem bánja, ha nem nyer a csapata, de így van. Ha mindent megtettek, nem érdekel :)
És akkor felmerül a kérdés, mit keres ebben a felsorolásban a Győr-Bayern meccs. Nos, a történet annyi, hogy ez volt az első, amit élőben láttam. Ráadásul a tíz éves korom óta kedvenc csapatom játszott Magyarországon, láthattam Schweinsteigert, Lahmot, Neuert, és bizony ez volt az első mérkőzés, melyen Götze Bayern mezben lépett pályára. És én ott voltam....! :)

2013. augusztus 12., hétfő

Home, Sweet Home


Sziasztok!

Hát, 3 hét után, jelentem, újra a saját ágyamban aludtam. Be kell vallanom, hiányzott. Ráadásul ez a néhány hét alaposan fel is borított mindent az életemben. Voltam nagyon mélyponton, voltam a fellegekben is. Most éppen valahol a kettő között lebegek, mintegy arra várva, valaki meglökjön valamelyik irányba, de úgy tűnik, erre egyelőre senki nem vállalkozik.
 Az elmúlt időszakban kijutott nekem mindenből. Volt itt békülés egy régi legjobb baráttal, szakítás, táboroztatás, sok-sok éneklés, sírás, nevetés, barátokkal figyelemelterelés és tegnap egy Győr-Bayern meccs is az ETO Parkban. (Zárójelesen megjegyzem, hogy Götze első mérkőzése volt, amin Bayern mezben lépett pályára, lőtt két gólt, és bárki bármit mond, én imádom...!) A meccsről hosszú órákig tudnék beszélni, de azt hiszem, felesleges. Ez egy edzőmeccs volt, és mindenki tudja, hogy a két csapat igazán messze áll egymástól teljesítmény tekintetében. Így mindenféle elemzés és okoskodás értelmét veszítette.


És most itt vagyok. Tengődök két egyetem, két álom között. Írok, olvasok, filmezek, zenélek, és kétségbeesetten úgy teszek, mintha semmi nem történt volna. Mert így akarom. Tényleg. Folytatom a 30 napos futball kihívást, folytatom a szobám kidekorálását és folytatom az írást is. A héten biztosan lesz friss. Terveim szerint a Run Awayből és az I Hate-ből is. A Way Back következő része kicsit várat magára, nehezen írom, de dolgozom azon is azért. Igyekszem!