Hosszú hetem volt. Kezdve azzal, hogy - jó szokásomhoz híven - elég szerencsétlen módon eltörtem a kezem, aztán befejezve egy nemzetközi versenyen való énekléssel. A kettő között természetesen sok suli, tanulás és próba volt. Ráadásul közben telefonos lelki segélyszolgálatot is üzemeltetek, ugyanis a héten tényleg mindenki megtalált a lehető legkülönbözőbb bajokkal. És akkor még szót sem ejtettem arról, hogy itthon is áll a bál. Valakinek nonstop veszekednie kell a másikkal.
Szóval K.O.. Borzasztó fáradt vagyok. A tervem a következő 12 órára az, hogy alszom, anélkül, hogy egyetlen egyszer is felébrednék. Na, nem mintha erre sok esély lenne. Úgyis fel fogok ébredni...
Aztán meg itt ez a teljességgel elmebajos időjárás. Egy héttel ezelőtt pulcsiban mászkáltam az utcán, napszemüvegben voltam és nem fáztam. Ma pedig, míg hazaértem a versenyről annyira megáztam, hogy hajat kellett szárítanom. Merthogy természetesen a sapkám hetek óta a táskámban van tökéletesen felesleges, de ma reggel kivettem, és nem vittem magammal. Ja, és persze, hogy éppen ma indultam el tűsarkúban. És még a torkom is fáj....! Hülye idő! Könyörgöm, március 25. van! MÁRCIUS 25!!!!! Elegem van a télből... ^^' De legalább sikerült hazajutnom enélkül, hogy elestem volna! :P
Ja, és felkerült a Way Back Into Life 11. fejezete. A címe Menj a pokolba!. Úgy érzem, ez nem tükrözi teljesen jól, hogy miről is szól, de azért igyekeztem. Remélem, tetszeni fog. Véleményeket nagyon várok! :)
Puszi mindenkinek! Jóéjt :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése